Tudj meg többet Kentenich atya egyes életszakaszairól:

1885-1912    1912-1919    1919-1924    1924-1941    1941-1945    1945-1952    1952-1965    1965-1968    érdekességek


Schönstatt mérföldköveiről

Schönstatt mérföldköveiről


Kentenich atya visszatekintve Schönstatt történelmére, négy alapvető eseményt emel ki, melyek nemcsak a történeti események számára jelentősek, hanem fontosak a mozgalom tagjainak benső növekedése szempontjából is. Ezeket nevezzük mérföldköveknek.

Alapítónk egész életében Gondviselésbe vettett hittel Isten terveit kutatta és így egy mély kapcsolatba került mennyei Atyánkkal. A mérföldkövek azon események, amikor egy "isteni betörés"-t fedezünk fel Schönstatt fejlődésében, és ezáltal egy új "gyűrű" indul növekedésnek.

1. Isteni fényben

Az első mérföldkő egybeesik Schönstatt alapításával, 1914. október 18-ával. Kentenich atya Isteni jelként fedezte fel a palottinus növendékekkel történő Mária kongregáció alapítását, az újságban talált cikket a Pompei-i zarándokhely létrejöttéről, a kis temetőkápolna használati lehetőségét és az első világháború kitörését. A Máriának való szentelést, melyből később a Máriával kötött szeretetszövetség lett, és a szentélyhez való kötődést Kentenich atya egy "isteni betörés"-nek látja, melyet élete legmerészebb tettének nevezett. (találunk  erről többet egy Kentenich szövegben, egy régebbi havi olvasmányban)

2. Istenben bizakodva

A második mérföldkő az 1942. január 20-as évszámot viseli. E dátum körül adja a Schönstatt mozgalom válaszát a nemzeti szocializmusra a biankó felhatalmazásban és az inszkripcióban.

Kentenich atyának mennie kell Dachauba, de a nővérek megbeszélik az orvossal, hogy nyílvánítsa alkalmatlannak. Ehhez azonban Kentenich atyának jelentkeznie kellene az orvosnál január 20-ig. Kentenich atya nem jelentkezik. Visszatekintve Ketenich atya ebben a "Schönstatt család történetének tengelyét" látta, mindenek előtt a fontos isteni erénybe,a reménybe való belegyökerezés szemszögéből.

Schönstatt közösségeiben egy fontos pedagógiai cél, a személyes átérzése és megértése a január 20-ai alapító magatartásának. Egy aktív gondviselésbe vetett hitről van itt szó és egy benső szabadság és nyitottság magatartásáról, melybe azóta minden Schönstattos törekszik belenőni és vallásos életének alapjává tenni.
Egy másik fontos fejlődés, mely szintén ekkor indul, hogy a mozgalom a koblenzi és dachaui fogsága óta egy bensőséges kötődést alakít ki Kentenich atyával. A Schönstattosok nemcsak alapítóként, hanem "időkön túli Fő"-ként és segítő Atya-alakként is felnéznek rá, tisztelik és szeretik.

3. Isteni erőben

A harmadik mérföldkő 1949. május 31-én volt. A Dachauból visszatérő Kentenich művét az akkor létező egyházjogi kategóriákba akarta besoroltatni. Ennek céljából küld iratokat a trieri püspöknek, és kéri, hogy küldjön egy komissziót, mely a schönstatti lelkiséget és gyakorlatot tanulmányozza. De Stein püspök erre a Márianővérek vizitációját végzi el. A püspök beszámolójára válaszul Kentenich atya egy kiterjedt tanulmányt küld, melynek első részét 1949 május 31-én a chilei Santiagoból küldi el. A tanulmányban prófétai világossággal és nyiltsággal írta le azt a gondolkodásmódot, melyet az egyház jövőjére veszedelmesnek látott: "Annak a betegségnek a gyökerét és az utolsó csíráját kiásni, és meggyógyítani, melytől a nyugati lélek szenved: a  mechanikus gondolkodás!" E nagy ügy kedvéért vállalta az egyházi tekintélyekkel való szembesülést, kockáztatva alapításának fenmaradását is.

4. Isteni győzedelmesség

Míg május 31-ei levélnél Schönstatt Egyházon belüli helyzetéről volt szó, a negyedik mérföldkőnél Schönstattnak az Egyházért, ahogy Kentenich atya mondja, "az új partok Egyházáért" vállalt szerepéről van szó, a második vatikáni zsinat megvalósítására. Történelmileg az október 20-ai (Szent Oficium általi) és 22-ei (Szentatya jóváhagyása) dekrétumról van szó, mely Kentenich atyára vonatkozó minden korlátozást eltöröl. December 22.-én privátaudencia a pápánál, és december 24.-én a "karácsony csodája": Kentenich atya ismét Schönstattban, a 14 éves száműzetés után.

Kentenich atya a római előadásaiban (1965 ősz) felhívta a Schönstatt mozgalmat, hogy segítsen az Egyháznak a zsinaton megfogalmazott új egyházi koncepció megvalósításában. Ezt az új Egyházat kell Schönstattban megvalósítani és példaként az Egyháznak bemutatni. Ezt a pápai audencián Kentenich atya megígéri a Szentatyának.

A mérföldkövek bemutatásánál Kentenich atya egy hitbéli utat vázol elénk: "Isteni fényben, Istenben bizakodva, Isteni erőben és Isteni győzedelmességben állni." A mérföldkövek által a megtapasztalásból fakadó tudás Isten történelmi cselekvésében konkrétan kifejezésre kerül, és összefonődik a hitbeli növekedés lépéseivel. A három isteni erény, a hit a remény és a szeretet így egy szociális és sajátos normát öltenek. A mérföldkövek  egy pszichológiailag és pedagógiailag irányzott hit-iskola mintaképeivé válnak.