Hogyan keletkezett az "Úrnőm és Anyám" kezdetű ima?

Úrnőm és Anyám, egészen fölajánlom magamat Neked.
Odaadásom tanúsítására ma Neked szentelem szememet, fülemet, számat, szívemet és egész lényemet.
Mivel tehát a Tied vagyok, jó Anyám, őrizz meg engem és oltalmazz, mint birtokodat és tulajdonodat.
Ámen

Ezt az imát a nemzetközi Schönstatt család a szeretetszövetség kötésére és megújításra használja. De honnan származik, és hogyan lett ez mozgalmunk egyik leggyakrabban imádkozott imádsága?

A történet a XIII. század legelején kezdődik szent Raimund Nonnatus-szal. Mint ahogy neve is jelzi ("non natus" - "nem született") nem "hagyományos" módon jött a világra: édesanyja meghal a szülés közben, így császármetszéssel jön világra. Gyermekként kecskéket őriz egy kápolna közelében. Ebben a kápolnában volt egy Mária-kép, mely által a kis Raimund egy életreszóló mély kapcsolatba kerül a Szűzanyával.

Később szerzetes szeretne lenni, ám apja nem engedi. Talán ez is közrejátszik, amikor igen fiatalon (~11 évesen?) Mária elé térdel, és ezzel az imádsággal bízza magát rá.

Később belép a "Ordo Beatae Mariae de Mercede redemptionis captivorum" rendbe, és ott feljegyzésre kerül az imádság.

Évszázadokig feledésbe merül az ima, míg aztán a jezsuiták "rátalálnak" és ezt teszik a Mária kongregáció szentelési imádságának. Amikor 1914 áprilisában Schönstattban megalakul a Mária kongregáció, akkor autómatikusan ez lesz a fiúk közös imádsága, mely Schönstatt alapítása után is - mint a szeretetszövetség imádsága - tovább él.