Kentenich atya hetedik életszakasza

Vissza a hatodik korszakra        ⇔        Tovább a nyolcadik korszakra

7. A Milwaukee-i számüzetés korszaka

1951 decemberében Kentenich atyának mennie kell Schönstattból. Róma egy "Schönstatt-semleges" területet keres számára, és a palottinusok Milwaukee-i rendházába száműzi. 1952 elején még dél-Amerikában tartózkodik és vár a vízumra, amint azonban megkapja, Milwaukeeba utazik és ezzel megkezdődik számára egy új életszakasz.

Egyházi dekrétumok sora szűkíti be Kentenich atya mozgásterét. Ezeket nehéz pontosan átlátni, és megállapítani, hogy mit volt neki szabad és mit nem. (A Mária nővérek tekintetében például sok megkötése volt.) A dekrétumokhoz tartja magát, de a megmaradt lehetőségeiről nem mond le. Ír leveleket palottinus atyáknak, (akik közül Schönstatt építésében többen szoros munkatársai) fogad magánszemélyeket (pl. szeminaristákat akik később Schönstatt atyák lesznek) és helyben mint lelkivezető korlátozás nélkül tevékenykedhet.

Milyen szövegeink vannak ebből a korból?

1. Ebből a korból sok az olyan anyag (levelek és naplóbejegyzések), melyek a személyes érintettségek miatt még nem elérhetőek.

2. Sok levelet ír Kentenich atya ebben az időszakban, melyekben Schönstatt eredetiségéről beszélve direkt vagy indirekt az Egyház Schönstattal kapcsolatos kérdéseire válaszol. Ír a trieri püspöknek, a palottinusok generálisának, a munkatásrsainak akik kérdéssel fordulak feléje. Gyakran lesz ezekből a levelekből több tíz (néha több száz) oldalas tanulmány, melyet lemásolva aztán nem csak a címzettek hanem az egész schönstatti vezetőség olvas. (Pl. A Menningen atyának írt levél, vagy a József levél...)

3. 1959-től a Milwaukeeban élő német egyházközösség lelkivezetője. Ettől kezdve minden vasárnap prédikál a szentmisén. Ezek a predikációk hangszalagra lettek rögzítve és ma már nyomtatásban elérhetőek. (terjedelmük: 16 kötet)

4. Az egesz Milwaukee-i időszak alatt tartotta az un. "hétfő esti" előadásokat. Ezek szintén rögzítve lettek, azonban a nyomtatásban még nem jelent mind meg. (27 kötet lenne a teljes terjedelmük)

5. Továbbá pár fontos mű ebből a korból a teljesség igénye nélkül:  

1956-ban egy fordulópontról beszélhetünk. Egész addig Kentenich atya minden nehézség ellenére a palottinus atyákat tekintette a mozgalom mozgató papi közösségének. 1956-ban azonban isteni tervként azt ismerte fel, hogy egy jogilag teljesen független papi közösségnek kell ezt a feladatot átvennie. Így alapítja meg a Schönstattért élni akaró palottinusokból (akik kilépnek), volt-palottinusokból (akik már a bonyodalmak miatt előbb kiléptek vagy el lettek küldve) és egyéb szeminaristákból 1965-ben a Schönstatt atyák közösségét. (A száműzetés helyzete miatt nem közvetlenül ő általa, hanem közvetetten, az ő indítatására és jóváhagyásával történik az alapítás. Később szeretne belépni ebbe a közösségbe, de Róma ezt már nem engedi meg neki.)

1965 szeptember 17-én érkezik Kentenich atya Rómába, mert egy máig rejtélyes eredetű távirat (szeptember 13-án) Rómába hívja. Nem tud senki a táviratról és Kentenich atya ügye a kés élén táncol. Ekkor jön Schönstatt negyedik mérföldköve, (mik Schönstatt mérföldkövei?) az "Isteni győzedelmesség" megtapasztalása:
Október 20-án (Szent Oficium által) és 22.-én (Szentatya jóváhagyásával) egy dekrétum Kentenich atyára vonatkozó minden korlátozást eltöröl. December 22.-én privátaudencia a pápánál, és december 24-én a "karácsony csodája": Kentenich atya ismét Schönstattban, a 14 éves száműzetés véget ér.

Élete utolsó három évét a nyolcadik életszakaszba soroljuk.