Kentenich atya hatodik életszakasza

Vissza az ötödik korszakra        ⇔        Tovább a hetedik korszakra

6. A nemzetközivé válás és az egyházzal való konfrontáció korszaka

Kentenich atya 1945-ben szabadult Dachauból és ezzel egy új életszakaszba lépett. Itt vezette be az éves zsinatokat. (Oktoberwoche) 1945-ben tartották az elsőt, akkor a visszatekintésen, a történtekért való hálaadaáson volt a hangsúly. Következő évben a zsinaton Máriát ünnepélyesen megkoronázta a Schönstatt család. A '48-as és '49-es zsinaton nem tud személyesen ott lenni, viszont egy-egy levelet küld.

Ez az időszak Kentenich atya életében a nagy világutazások időszaka is. Schönstatt a Mária nővérek munkája nyomán és Dachau nemzetközi volta miatt is kilép Németország határain. Az alapító gondoskodik az új országokról.

A levél-tanulmányok nagyon jellemzőek erre a korra. Utazásairól beszámolókat készít, (Afrika-beszámoló levél '48, Amerika-beszámoló levél) és egyéb fontos leveleink is vannak ebből a korból. Pl. Tick atyának írt levél ('48) mely olyasmi mint egy alapító okirat a családmozgalom és a háziszentély áramlat számára. 1949-től megkezdődnek az egyházi vizsgálatok. Természetesen Kentenich atya nem marad szótlan a Schönstattot támadó vádakkal szemben. Egy nagyon fontos dokumentum az "Epistula perlonga" ('49) melyben hosszan válaszol a püspöki vizitáció záródokumentumára. A levél első felét 1949 áprilisában és májusában írta, majd május 31-én a chilei szentély oltárára helyezte. Ezt a napot hívjuk Schönstatt harmadik mérföldkövének, hiszen végső soron ez vezetett Rómában az újabb vádemeléshez és az '51-es száműzetéshez. (mik Schönstatt mérföldkövei?)

A levelek mellett szólnunk kell az ebben a korban tartott fontos előadássorozatokról is. 1946-ban "Katolikus emberkép" címmel válaszol a háború utáni kor zavart szituációjára. Az '50-ben tartott családnapok különösen fontos, mivel Kentenich atya életében alig tartott családnapokat. Végül az '50-es és '51-es pedagógiai napok is ide tartoznak.

1950-ben "Egy újkori pedagógia alapvonásai katolikus nevelőknek" címmel tartott pedagógiai napok egy koranalízis néhány alapvető pedagógiai irányzattal. Ennek tanulmányozása nem elegendő Kentenich pedagógiájának megértéséhez, azonban vannak nagyon jó részei, ahol a pedagógiáját rendszerbe szedi, vagy a katolikus nevelés számára legfontosabb céljait ismerteti.
Az 1951-es pedagógiai napok az egyik legfontosabb előadássorozat Kentenich atyától, a pszichológiai nézeteit illetően. A pszichológiai szempontjai és az azokon nyugvó pedagógia jól megfigyelhető. Ez Kentenich atya utlosó elötti rendezvénye számüzetése előtt...

... 1951: egy fontos év Schönstatt történelmében. Tromp atya már március óta Schönstattban vizitál. Július 31-én felmenti Kentenich atyát a Mária-nővérek lelkivezetői posztjától, augusztus 15.-én Kenteich atya el is búcsúzik tőlük, aztán jönnek október elején az '51-es pedagógiai napok, utána a zsinat és aztán december 1-jén száműzik.

1951 végétől dél-Amerikában időzik, vár a vízumra. Ekkor tartja a Chile és Brazília terciátusokat.

Még mielőtt az USA-ba utazna, kész van a Joseph Schmitznek írt levelének nagy részével, ezért ezt még ehhez a korszakhoz számítjuk. A levet hamar sokszorosították, és "Das Lebensgeheimnis Schönstatts" (Schönstatt életének titkai) néven lett ismert.

1952-ben megkapja vízumát és 13 évre Milwaukeeba utazik. Onnantól számítjuk a hetedik életszakaszt.