AZ ÚJ EMBER AZ ÚJ KÖZÖSSÉGBEN: KÜLÖNFÉLE RÖVID MEGHATÁROZÁSOK
KKE 1.1.6 AZ ÚJ EMBER AZ ÚJ KÖZÖSSÉGBEN: KÜLÖNFÉLE RÖVID MEGHATÁROZÁSOK
Forrás: különböző forrásokból
Az új emberre jellemző fontos címszavak: szabadság, Geistbeseeltheit ?????, eszményhez kötöttség (nemeslelkűség), beseelte Formgebundenheit (vö. ennek a szövegkönyvnek a MÁSODIK SÚLYPONT-ján kívül: USA terciátus, III. (1952), 271-275).
További fontos címszavak: szeretet, szeretettől átlelkesültség (harmadik súlypont) és organizmus/élő szervezet (NEGYEDIK SÚLYPONT).
Fontos, hogy ne csak a MÁSODIK SÚLYPONT szempontjait tekintsük, mint az új ember új közösségben való bemutatását. Bár némely definíció ebbe az irányba mutat. De végülis J. Kentenichnél minden az új ember az új közösségben vezető eszméjéből formálódott. Ezért áll ez az ELSŐ SÚLYPONT-ban, amely az egész mű minden SÚLYPONT-jára érvényes.
(J. Kentenichnél alapvető)
Aus: Studie 1964, 131
Ismeretes, hogy már gyermekkorom óta az új ember az új közösségben ideálja lebegett a szemem előtt, aki mindig a legújabb kor felé irányul, anélkül, hogy a múlttal való kapcsolatát elszakítaná. Kezdetben ez az eszme inkább általánosságban élt bennem. Évről évre azonban konkrétabb formát öltött, amely a kor viszonyai hatására rendkívül erősen elmélyült. Amikor egy nevelési megbizatást kaptam – ez 1912-ben volt – már kész tervekkel kezdhettem neki a munkámnak. Hamarosan – amint erre számítani lehetett – környezetem erős ellenállásába ütköztem. Valamennyien kivétel nélkül a régi kor emberei voltak, amelyhez nemritkán szívósan ragaszkodtak.
Aus: Chronik-Notizen 1957/58, 396
Később ezt bizonyos értelemben „bennszülött eszmének“ (...) neveztem. Bennszülött, természetesen nem a hagyományos filizófiai, hanem pedagógiai értelemben. Azt jelenti: ezt éppenséggel nem valakitől egészben vettem át, hanem adott tanítóktól és az ő rendszerüktől függetlenül önmagam és környezetem megfigyeléséből érlelődött meg. Mindig az új ember az új közösségben eszméjéről volt szó univerzális apostoli jelleggel. Nézzenek utána, mit ír erről a „Kulcs Schönstatt megértéséhez“[1].
A kortárs pedagógia törekvések mindemellett szintén hatással voltak rám. Ezek igazolták és inspirálták különféle irányokba a felfogásomat. Az, hogy mindaz, ami körülöttem a társadalomban történt, engem rendkívül kevéssé érintett meg, abból következik, hogy én valamilyen módon a saját szellemi életemben éltem, ahogy az ember azt ilyen életkorban ritkán teszi meg.
(Teljes/tökéletes személyiség)
Aus: Vorträge 1963, 3,18
Az új ember az új közösségben. Ez nem csak személyiséget és közösséget jelent, hanem személyiséget a közösségben.
Aus: Oktoberbrief 1949, 59
A tökéletes közösség eszméje magába foglalja a tökéletes személyiséget. A kapcsolat a kettő között szerves. A személyiség a létének legmélyebb gyökereivel a közösségbe tolakszik, és a közösség mint egy kifejlődő harmadik, mint egy az emberi természet szociális karakterének természeti törvénye által adott termék nem az egyéni igazság és az igény temetője, hanem önzetlenül szolgáló anya és nevelőnő.
Aus: Der Heilige Geist und das Reich des Friedens (1930), 196
A közösség csak valódi, eredeti személyiségek talajára építhető fel (...). Nem az egymásbaolvadásból lesz a közösség. ... Ahol nem minden az erős személyiségekre van felépítve, sosem szabad elvárják, hogy egy mély, igazi közösség jöjjön létre.
Aus: Vortrag vom 24. März 1968, 13
Ha ezért az egyénnek nincs egy különösen erős felelősségtudata, ha nem önálló egészen az újja hegyéig, ha nem egy közösség eszméjét ábrázolja, akkor azzal kell számolnunk, hogy holnapután egy ilyen közösség átkozott lesz, használhatatlanná válik a mai kor számára.
(Szeretet)
Aus: Vorträge 1963, 6, 31
Tökéletes személyiségeken alapuló tökéletes közösség, mindekttő a szeretet elemi ereje által hordozva. Vagyis ha nem fáradozunk azon, hogy kimunkált személyiségek legyünk, zárt személyiségek, nyitott személyiségek - ez a kettő ugyanis összetartozik-, sohasem várhatjuk el, hogy egy közösséggé, egy tűrhető közösséggé váljunk.
Aus: Exerzitien für Bundespriester 1967, 91
[2]Lehető legtökéletesebb személyiségeken alapuló lehető legtökéletesebb közösség, mindkettő a szeretet alapelvére építve.[3]
(„Legújabb part”)
Aus: Memorandum vom 9. November 1963
Az új ember az új közösségben egy teljesen megváltozott korban és egy pluralisztikus társadalmi rendben.
Aus: Brief vom 9. November 1963, 16
Új ember és új közösség formálása a legújabb kor értelmében.
(Természetes – természetfeletti kötődés organizmus)
Aus: Studie 1953, 14
- Anmelden um Kommentare zu schreiben