Kentenich atya második életszakasza

Vissza az első korszakra        ⇔        Tovább a harmadik korszakra

2. Az alapítás korszaka

Joseph Kentenich-et 1910. július 8-án szentelik pappá. Egészsége miatt nem küldik el Afrikába misszionáriusnak, (mint a  legtöbb palottinus atyát) hanem az ehrenbretsteini kispapok tanárává teszik meg.

A szemináriumi helyzet lehangoló volt. (Többet a 12-es helyzetről) A mindent korlátozó előírások és a magukat ehhez tartó nevelők  miatt egy forradalmi hangulat alakul ki. A helyzet olyan súlyos, hogy az internátus lelki vezetői sorra csődöt mondanak. 1912. októberében végül Kentenich atyát nevezik ki spirituálissá.

Ekkortól számoljuk Kentencih atya második életszakaszát, az alapítás korszakát.

Kentenich atya 1912. október 27-én, egy előadással kezdi meg tevékenységét, mely később Schönstatt előalapító okirataként (I) vonul be a történelembe. Az önnevelésre buzdítja a fiúkat és egy közös munkára hívja meg őket. Kentenich atya rendszeresen előadásokat tart nekik, így buzdítja és támogatja őket. Hamarosan alapítanak egy missziós egyesületet, melybe 1913-ban a lelkesebbek belépnek. A következő lépés egy Mária-kongregáció alapítása. Ez egy jezsuita "találmány", mely a korban sok internátusban működött. Végül a felettesek engedélyezik az alapítást és 1914 április 19-én megalapítják a kongregációt. Ezen szervezeteket arra használja Kentenich atya, hogy a fiúkat közösséggé alakítsa, és eszmények elérésére lelkesítse, az önnevelésben segítse őket.

A frissen alapított Mária-kongregációt követő májusban négy Máriás előadást is tart Kentenich atya. (1- gyermeki Mária-tisztelet; 2- lovagias Mária-tisztelet; 3- Mária és a mi korunk) Az utolsó májusi előadás (I) közvetlen pünkösd elé esik, ekkor a Szentlelket és a máriásságot kapcsolja össze.

1914. október 18-án volt Schönstatt alapítása és ez Schönstatt első mérföldköve is. (mik Schönstatt mérföldkövei?)

A legfontosabb dokumantumaink ebből a korból az előalapító okirat (I) mellett az első alapító (I) okirat. Kentenich atya is sokat idézett később ezekből és kommentálta őket. Azt is elmondta, hogy 1914-ben a alapító okiratot (a többi előadástól eltérően) kívülről megtanulta, és úgy tartotta a fiúknak. Azonban ennek az előadásnak a fontossága csak később válik nyílvánvalóvá. Például 1924-ben még nem 10 éves alapítást ünnepelnek, hanem 5 éves "Apostoli szövetség"et.

További fontos dokumentumok ebből a korból a kongregáció krónikái. Kentenich atya művének lassú alapítása  (12-től) jól megfigyelhető Kasper Ferdinand "Unter dem Schutze Mariens" című (csak német) könyvében, mely tartalmazza Kentenich atya előadásait és a krónikás lejegyzéseit.

A háborúban Kentenich atya levelezve tartja a kapcsolatot övéivel, (Englingnek írt levél (I)) és a fejleményeket, lelki impulzusokat a kongreganisták újságába, az MTA-ba írja bele.

Mikor a háborúnak vége lett, 1919-ben ír Kentenich atya egy jelentős cikket "Höhenblicke" címmel, melyben az elmúlt évekre tekint vissza, és próbálja az MTA új olvasóinak Schönstattot elmagyarázni. Ekkor adja ki először nyomtatásban (kis átdolgozással) az alapító okiratot.

1919 augusztusában voltak a híres hördei napok, ekkorra dolgozza ki Kentenich atya a mozgalom szabályzatát, mellyel az "Apostoli szövetséget" megalapítják. Ezzel zárul Kentenich atya második életszakasza.

(I) - a honlapon fordításban megtalálható szövegek (ha be vagy jelentkezve, a bal oldali menüben kilistázódnak ehhez az életszakaszhoz kapcsolódó szövegek, melyekre kattintva kényelmesen megnyithatod őket)