A József levélről

1952-ben, miközben Kentenich atya Dél-Amerikában várakozott a vízumra, hogy aztán az Egyesült Államokba menjen számüzetésbe, az apostoli vizitátor Schönstattban megpróbált a jövő számára Schönstattnak egy formát adni. Így jött létre '52 nagyhetére egy vázlat Schönstatt általános szabályzatára. Ez azonban teljesen megfosztotta volna Schönstattot eredetiségétől és küldetésétől. A vázlat megvitatására a palottinusok mellett Schönstatt sok közösségéből csupán pár pap volt meghívva. Joseph Schmitz volt akkoriban a Schönstatti (egyházmegyés) Papok vezetője, aki paptársaival együtt hevesen tiltakozott a vázlat ellen. Kentenich atyával is kapcsolatba léptek, aki két részben hosszú levelet írt Schönstattról, a sajátos értékekről, egy lehetséges általános szabályzatról. Ez a levél aztán "József levél" néven elég gyorsan másolatokban elterjedt. Ma két kötetben (231 és 270 német oldal) "Schönstatt életének titkai" (Lebensgeheimnis Schönstatts) néven érhető el...

Általános szabályzat megalkotása céljából kezdi el a levelet. Ezért szól az első rész Schönstatt struktúrájáról. Fő témái a szabadság, kapcsolat, lélekgondozás, tekintély, lélek és forma. Mivel itt főleg a szeretetszövetség lelkéről van szó, a továbbiakban azzal foglalkozik. Egy-egy szakasz található a gyakorlati gondviselésbe vetett hitről, január 20.-áról, és május 31.-éről is.

A második rész kizárólag a kötődésekről, a szövetségről szól, korábban külön "A szeretetszövetség" címmel is megjelent.  Ebben a témában az egyik legfontosabb szövegünk. Innen származik a 2009/júniusi szövegünk is. Először az üdvöségtörténetet szemléli, mint a választott nép Istennel kötött szövetségét. Ez után a szeretetszövetséget úgy mutatja be, mint ennek a szövetségnek a megújítását. Aztán a schönstatti szeretetszövetség eredetiségéről van szó, melyet a Grignon-i Mária-tisztelettel is összehasonlít. A szentély jelentőségéről is szó esik. A végén még egyszer általánosabb lesz: Mária a  "démonokkal telt" tömegen fölülkerekedik és megmenti a társadalmat. Az egész részen keresztül az organikus kapcsolatokat hangsúlyozza a mechanikus-szétválasztó gondolkozásmóddal ellentétben.